2011. június 29., szerda

Harmadik aratás: petrezselyem

Nos, mint korábban említettem, az erkélyen berendezett kis kertemben szépen nőnek a különböző fűszernövények. A kezdeti nehézségek után - és némi külső segítséggel - petrezselymeim visszatértek az erkélyre és vígan növekednek tovább. Ideje volt hát megkóstolni, és mivel nagyon szép kis padlizsánokat találtam ma a boltban, a snidling és a kakukkfű után most a petrezselymet is "learattam", vagy legalábbis egy részét. :)

Csirkemell fűszeres-fetás padlizsánsalátával


Hozzávalók 4 személyre
- 50 dkg csirkemell
- 1 kis fej saláta
- 2 közepes padlizsán (kb. 60 dkg)
- 10 dkg feta
- 1 gerezd fokhagyma
- 3 ek olívaolaj
- 1 citrom
- 1 marék bazsalikomlevél
- 1 csokor petrezselyem
- só, bors
- (olíva)olaj

A csirkemellet felszeleteljk, sózzuk, borsozzuk, kevés olajon megsütjük. A salátát alaposa megmosssuk, megszárítjuk, felcsíkozzuk és egy tálra szórjuk. A padlizsánokat 1 centis szeletekre vágjuk, besózzuk és 15 percig állni hagyjuk. Sütés előtt papírtörlővel leitatjuk róla a nedvességet és pár perc alatt egy vastag aljú grillserpenyőben mindkét oldalán megsütjük őket. Az öntethez az olívaolajat elkeverjük a citrom kifacsart levével és az összezúzott fokhagymával. Amikor megsültek a padlizsánok, rádobjuk a salátára, meglocsoljuk az öntettel, majd rátépkedjük a petrezselymet és a bazsalikomot, majd rámorzsoljuk a fetát és kész is.

CH tartalom: 9 g CH/fő
Kalóriatartalom:  281 kcal/fő







Forrás: 500 saláta c. szakácskönyv

2011. június 28., kedd

Egy, megérett a meggy

Bizony, érik a meggy. A gasztroblogok piacán pedig ha jól látom, kész meggydömping van. :) Nem szeretek semmilyen szempontból sem beállni a sorba, de ha egyszer most van a szezonja, nem nagyon lehet mit tenni.

Vasárnap a Balatonról hazafelé jövet pedig beugrottunk a párom szüleihez meggyszedési céllal. Csak úgy roskadoznak a fák, bűn lenne a madaraknak hagyni. Az egyik fán pedig valami hihetetlenül édes meggy terem. Így még éppen sötétedés előtt nekiestünk és gyorsan lesezdtünk egy nagy ládányit, kb. 10 kilót.

Mindenféle finomság készült és készül belőle. A receptek majd jönnek szépen sorban, de kezdjük az elején: a levessel. :)

Hideg vörösboros meggyleves mandulával (vagy mandula nélkül)


Hozzávalók 4-6 személyre:
- 1 kg magozott meggy
- 2 rúd fahéj
- 1 dl száraz vörösbor
- 2 dl tejszín
- 5 dkg nyírfacukor
- 2 tk mandulaaroma
- 2 ek szeletelt mandula (20 g)

Egy nagy fazékba 8 dl vizet öntötünk a kimagozott meggyre (kb. pont elfedi), hozzáadjuk a cukrot, a fahéjat, és a vörösbort és forrástól számítva 10 percig főzzük alacsony lángon. Két nagy merőkanálnyi meggyet kiveszünk belőle (pont annyit, hogy normális sűrűségű legyen a leves, különben nagyon "tömött" a meggytől) és azt botmixerrel pürésítetjük. Elvegyítjük a tejszínnel, majd visszaöntötjük a leveshez. Hozzáadjuk a mandulaaromát is és összemelegítjük a levest, demár nem forraljuk. Lehűtjük. A szeletelt mandulát száraz serpenyűben megpirítjuk, tálaláskor megszórjuk vele a levest.

Az én meggyem nagyon édes volt, így alig kellett bele cukor, de ha valaki nem ilyen szerencsés, vagy csak édesebben szereti, tehet bele többet is.

A mandulás ízesítés elhagyható, a nélkül is nagyon finom. :)

CH tartlom: 25 g CH/fő (ebből 19g gyors CH) 6 fős adagok esetén,  37 g CH/fő (ebből 29 g gyors CH) 4 fős adagok esetén
Kalóriatartalom:  237 kcal/fő 6 fős adagolás esetén, 356 kcal 4 fős adagok esetén




Forrás (módosításokkal): 500 leves c. szakácskönyv

2011. június 23., csütörtök

Kanalazzunk csak, még ha meg is kritizálták :)

Nos, főkóstolóm ma kivételesen kritikát hallatott. Bár ennek feltehetően az az oka, hogy nem rajong különösebben a tejszínhabért és a mascarponéért sem nagyobb mennyiségben. Nem baj, én szeretem. :) Ahogy a cukros felvert és megsült tojásfehérjét is a sütemények tetején. Dehát, ízlések és pofonok különbözőek. Nekem azért ízlett a desszert, mostanában meg ha jól látom, amúgy is divatos.

Egyébként valóban nagy előnye, hogy gyorsan elkészíthető, ráadásul ami nem hátrány így nyár derekán, hogy nem idényli a sütő bekapcsolását sem. Nálunk pl. 28 fokos jelenleg a lakás, úgy, hogy egész délután ment a légkondi. Szóval ilyenkor még egy sütőt is bekapcsolni, hát ahhoz nem sok kedvem van. :)

Igazából nem teljesen ezt akartam készíteni, mert csak ribizlivel szerettem volna, pont a frissessége és savanykássága miatt, de abból csak 25 dekám volt itthon, így ezzel kellett gazdálkodni. Ezért került bele még egy kis ananász is. Azért egye fene, megtűrték egymást. :)

Ribizlis-ananászos pohárkrém


Hozzávalók 4 személyre:
- 2 dl tejszín
- 10 dkg mascarpone
- 25 dkg ribizli
- 1 lime leve
- pár szelet friss ananász (kb. 10 dkg)
- 2 púpos ek nyírfacukor por (kb. 3 dkg)

A tejszínt kemény habbá verjük, hozzászitáljuk a porcukrot, majd óvatosan elkeverjük a mascarponéval. Végül belekeverjük a lime levét és a ribizliszemeket is. Utána már csak a rétegezés marad, tetszés szerint: krém-ananász-krém-ananász-ribizli. Nekem már a tetejére sem jutott ribizli, mert a 25 dekát belekevertem, így pár szem maradék gránátalmamag került a tetejére díszítésnek - de mehet rá mentalevél is vagy bármi :)

Javaslom egyébként fél kiló ribizlivel csinálni, és akkor az kerülne ananász helyett rétegként bele.

CH tartalom: 13 g CH/fő (ebből 9 g gyors CH)
Kalóriatartalom:  316 kcal/fő





2011. június 21., kedd

Első tétova lépéseim, hogy egy nap remek nagymama legyek...

Ha behunyjuk a szemünket, milyen képet látunk, ha egy nagymamára gondolunk? Vagy, milyen szavakat kapcsolnánk ehhez a képhez?
Nos, abban biztos vagyok, hogy sokunkban a mesekönyvekből ismert kerekded rózsás arc merül fel. Csak hogy kicsit negédes is legyek. :) Abban is biztos vagyok, hogy képzeletbeli "nagyink" igen szoros kapcsolatot ápol a konyhával és a spájzzal.
Ha pedig egy picit személyesebbé akarjuk tenni a képet, és a saját nagyinkról őrzött érzéseket is beleszőjük, akkor előkerülnek gyermekkorunk ízei. Hányan keressük azt a húslevest, azt a kovászos uborkát, azt a meggybefőttet amit gyerekként oly jól ismertünk.
És mivel személyiségemből adódoan családcentrikus vagyok, biztos vagyok benne, hogy én is ilyen nagyi szeretnék lenni, akinek az arcához abszurd módon ízek is társulnak az emlékekben. :)

De tudjuk jól azt is, hogy ezek az ízek hosszú-hosszú éveken át formálódtak és finomodtak, míg a végső, áltlaunk megismert formájukat elnyerték.

Ezért úgy döntöttem, ezt a folyamatot idén elindítom végre. :)

Hogy mivel? Azzal, amit a legfelső polcokra kellett tenni, nehogy megdézsmálják a gyerekek: a lekvárral.

Ezidáig még sosem készítettem. Sőt, be kell, hogy valljam, az utóbbi években enni is alig ettem. Nehéz lenne megmondani, hogy miért, egyszerűen nem jutott eszembe. Vagy csak nem ettem jót. A bolti műízekért sosem rajongtam. Egyedül sárgabaracklevárból vagyok még minidg ellátva, hála a nagyimnak, aki még mindig istenit készít. :) De ezt leszámítva, én és a lekvár nem voltunk túl jó barátságban az elmúlt években.

Nos hát, a feladat adva van és a végrehajtásához szükséges kellékek is rendelkezésemre állnak: van időm és friss, finom házi gyümölcsök is.

Mivel ezidáig még sosem főztem lekvárt, kétségbe voltam esve. Annyi féle és fajta recept van, a hagyományos nem ír semmilyen zselésítőt, míg az újabbak közül szinte mindegyik. Az egyik 10 percig főzi, a másik 3 óráig. A cukormennyiség meghatározásáról már nem is beszélve... Meg hát, ha mégis lekvárzselésítő, milyen lesz az állaga az ajánlott mennyiség esetén? Kész káosz. Számomra legalábbis.
Végül hosszas vívódás után kiválasztottam az áldoazati bárányokat, azaz a recepteket. Persze, modanom sem kell, egyik alkalommal sem követtem tökéletesen az utasításokat. :)

Főztem hagyományos gyümölcslekvárt is, meg amiben van egy kis csavar is (előbbit a párom, utóbbit a magam kedvéért). Én személy szerint egészen meg vagyok vele elégedve, mert szerintem finomak lettek, állagukat tekintve még nem teszteltem le mindegyiket.

A recepteket a későbbiekben egyesével fogom leírni (szigorúan tesztelés után). Itt csak álljon egy ízelítő, hogy mi az, ami eddig készült cseresznyéből, meggyből és eperből:
- cseresznye-meggy dzsem
- fűszeres meggydzsem (sültekhez)
- citromos eperlekvár
- rozmaringos eperlekvár

Egyelőre csak kis mennyiségekkel dolgoztam, hátha elrontom. :) Meg mivel évek óta nem eszem (ezáltal párom sem) lekvárt, újra fel kell fedeznem a felhasználási módjait. De az ízükre gondolva, azt hiszem, készülhetett volna több is belőlük... :)
Sebaj, előttünk még az egész nyár és sok gyümölcs eshet még áldozatomul. :) Kettecskén meg azért nem ofgyasztunk még ipari mennyiséget. :)


2011. június 20., hétfő

Amit már mindenki ismer

Kell ebédre valami leves. De az is kell, hogy gyorsan meglegyen, ne kelljen sokat foglalkozni vele, mert közben itt lesz az egyik barátnőm. Ja meg persze sokat se kelljen aprítani és pucolni, mivel a hüvelykujjammal még mindig problémáim vannak. :)
Így marad az egyik legegyszerűbb megoldás, mégpedig a krémleves. Alapvetően karfiolból szerettem volna, de a brokkoli az szebb volt, így abból készült végül. :)

Szerintem kevesen vannak, akik még sosem főzték. :) Én nem szoktam túlbonyolítani, minél egyszerűbb, annál jobb.

Brokkoli krémleves


Hozzávalók 4 személyre:
- 1 közepes fej brokkoli (kb. 35 dkg)
- 1 kis krumpli (kb. 10 dkg)
- 2 gerezd fokhagyma
- 2 dl tejszín
- só, bors, szerecsendió

A brokkolit rózsáira bontjuk, a krumplit megpucoljuk és felaprítjuk, és a fokhagymával együtt bő 1 liter sós vízben megfőzzük. Botmixerrel pürésítjük, felöntjük a tejszínnel. Újra összemelegítjük, de már nem forraljuk.

Készítettem még hozzá egy kis felaprított snidlinget olívaolajjal és chilipaprikával elkeverve, amit ha a közepére helyezünk, szépen megmarad és feldobja, csak lefelejtettem a képről. :)

No és persze dukál hozzá sajtos pirítós is. :)

CH tartalom: 9 g CH/fő
Kalóriatartalom:  152 kcal/fő

2011. június 19., vasárnap

Kevés energia felhasználásával

Tegnap kicsit megáfztam, így a mára betervezett vacsoraprogram ugrott, maradt a kanapé. Viszont így nem sok minden maradt ma estére a hűtőben, így azzal kellett gazdálkodni, ami volt: pár paprika. Ráadásul mindezt a lehető legkevesebb energiabefektetéssel. Azt hiszem, a végeredmény akkor sem lehetett volna jobb, ha előre tervezett. :)

Fűszeres sültpaprika krém


Hozzávalók 4 személyre:
- 2 piros kaliforniai paprika (kb. 18 dkg)
- 1 kisebb fej vöröshagyma (kb. 8 dkg)
- 2 gerezd fokhagyma
- 4 szem kardamom mag
- 1/2 tk koriander mag
- 1/2 tk édeskömyény mag
- só, bors
- olívaolaj (1-2 ek)

A paprikákat szeletekre vágjuk, és megforgatjuk egy kevés olívaolajban és sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük. 200 fokon 15 percig sütjük a paprikát, majd megfordítjukk és még 5 percig sütjük a másik oldalán. Közben a hagymákat felaprítjuk, kevés olajon megpirítjuk. Mikor már majdnem kész, rászórjuk az előzetesen mozsárban összetört fűszereket, és pár percig pirítjuk azokat is. Ha elkészült a paprika, kivesszük a sütőből, várunk néhány percet, majd lehúzzuka héjait. A paprikát és a fűszeres hagymát botmixerrel pürésítjük, sózzuk, borsozzuk és kész is. :)

Mi pitakenyérrel ettük, de pirítóssal is tökéletes.

Egy arab ihletésű ebédnél előételnek is remek.

CH tartalom: 3 g lassú CH/fő
Kalóriatartalom: 23 kcal/fő



2011. június 16., csütörtök

Ellenségem, a káposzta...

No igen, most már több okom is van rá, hogy ellenségemnek nevezzem a káposztát. Ma mégis azt készítettem. Hogy miért? Ez is egy hosszabb történet lesz. :)

Először iskezdjük azzal, hogy gyerekkorom óta hadilábon állok a káposztával. Se töltve, se párolva nem eszem meg, savanyítva meg egyenesen utálom (azért meg ne lincseljetek!), már a szagától is rosszul vagyok. Egész eddigi életemben két formája volt, amellyel többé-kevésbé meg tudtam barátkozni: az egyik a párolt lilakáposzta, természetesen kacsához. :) Annak azért nehéz ellenállni. A másik a lilakáposztasaláta, mint savanyúság, ha édesen van elkészítve. Egyéb formáit se a fehér, se a lilakáposztának nem tudom (illetve remélhetőleg már csak tudtam) elviselni. (na jó azért a gyrosban nyersen még lecsúszott) :)
Bár igaz, emlékszem, egyszer még az általános iskolában a káposztáról tanultunk, és az volt a feladat, hogy aki tud, az vigyen be egyet az iskolába. Arra már nem emlékszem, hogy az is a kertben termett-e a nagyszüleim közreműködésével, vagy sem, minden esetre bevittem egy fejet. A többi gyerek imádta. És hát tudjuk milyenek a gyerekek, nem lehet lemaradni, vagy kimaradni. Így én is ettem. Nyersen. Nagyszünetben egy fej káposztával a kezemben sétafikáltunk az iskolaudvarban és azt majszoltuk... :) Emlékeim szerint egészen ízlett.
Ennek ellenére a későbbiekben sem lettem káposztaimádó, és a savanyúkáposzta-utálat megmaradt.
A nyers változataiba azonban többször belefutottam, többek között egy bűnös napon a KFC-ben is. És bizony, be kell, hogy ismerjem, ízlett.

A múltkoriban pedig, mikor egy túráról jöttünk hazafelé, arra vetemedtem, hogy a káposztalevest is megettem. Biztos nagyon ki voltam éhezve. :) Na az savanyú volt. Nem lett ugyan a kedvencem, de azért az is nagy lépés volt már szerintem, hogy megettem. :)
Szóval a KFC-s élményem óta játszadozom a gondolattal, hogy elkészítek házilag egy hasonló salátát. Nos, eljött ez a nap, káposzta megvéve, feladat adott: gyártani kell egy káposztasalátát, amihez ugyebár le kell gyalulni a káposztát.

Na itt jött el az a pont, ahol is a káposzta - minden jóakaratom és barátkozókedvem ellenére - megint elenségemmé vált. Ugynais gyalulás közben magának követelte a fél körmömet a hüvelykujjamról. Szerencsére az ijedelem nagyobb volt mint a sérülés, minden esetre most szép kis géz szorítókötés díszeleg az ujjamon. Persze mi más, mint a jobb kezem. A káposztát természetesen nem én gyalultam le a történtek után.

De azért nem adtam fel! Küldetés teljesítve! Elkészült egy káposztasaláta a hús mellé, amit ezentúl én is bármikor szívesen megeszek. Remélhetőleg, ez egy gyümölcsöző kapcsolat kezdete lesz köztem és a káposzta között és lassan elássuk a csatabárdot. :)

Sült csirkemell káposztasalátával


Hozzávalók 4 személyre:
- 15 dkg lilakáposzta
- 30 dkg fehérkáposzta
- 1 sárgarépa (kb. 8 dkg)
- 1 alma (kb. 12 dkg)
- 1/2 citrom leve
- 2 dkg majonéz
- 5 dkg tejföl
- 1 ek almaecet
- só, bors, nyírfacukor (elhagyható)

A salátához a káposztát, a répát és az almát legyaluljuk/reszeljük, a reszelt almát meglocsoljuk a citrom levélvel Az öntet hozzávalóit összedolgozzuk, majd elkeverjük a salátával..

Finom, könnyű, egészséges. :)

Habár nekem ma nem sikerült az ujjam miatt túl gyorsan elkészítenem, alapvetően nem igényel túl sok időt a saláta összeállítása. Grillezéshez is ideális szerintem.

u.i.: Azért be kell, hogy ismerjem, az ujjam még mindig piszkosul fáj. :( :)

CH tartalom: 10 g CH/fő
Kalóriatartalom:  65 kcal/fő (csak a salátára vonatkozik!)




Forrás: a káposztasaláta eredetije az 500 saláta c. szakácskönyvből származik

2011. június 12., vasárnap

Második aratás: kakukkfű

Na jó, azért ezt túlzás aratásnak nevezni, mikor csak pár ágat kellett levágni a bokorról, így maradt még bőven. Minden esetre ez is saját, friss, finom, illatos. Egyébként már azt is imádom, amikor kimegyek az erkélyre és vágighúzom a kezemet ezeken a kis növénykéken. Olyan fenséges illatuk van. :)

A kakukkfűhöz sok mindent lehet párosítani, de amik a legjobbak: paradicsom, olívabogyó, fokhagyma és persze csirke. Ezekből lett a tegnapi ebéd.

Kakukkfűves-paradicsomos csirkerakottas


- 50 dkg csirkemellfilé
- 2 csirkeszárny
- 25 dkg koktélparadicsom
- 10 dkg magozatlan ollívabogyó
- 5 gerezd fokhagyma
- 3 babérlevél
- 6 ág kakukkfű
- 70 g papardicsompüré (pici konzerv)
- 0,5 dl száraz vörösbor
- só, bors

A besózott, borsozott csirkedarabokat tűzálló tálba tesszük, rászórjuk a paradicsomot, az olívabogyót és a fokhagymát. A paradicsompürét elkeverjük a vörösborral és a húsokra öntjük. Ráhelyezzük a kakukkfűágakat és a babérlevelet, alufóliával lefedjük és 180 fokos sütőben 1 órán át sütjük. Levesszük az alufóliát és további kb. 20 percig sütjük 200 fokon, hogy szépen megpiruljon a teteje.
Lehet csirkecombot is tenni bele, csak én azt most pont nem kaptam. De érdemes mindenképpen valami bőrös részt is beletenni, hogy legyen valami zsiradék is amiben megsül. A húsnak és a paradicsomnak egész sok leve kisül, így kellemesen megpárolódik a csirke.
Köretnek én újburgonyát pirítottam, fenséges ahogy a levet magába szívja. :)

Az egész receptben a legjobb az, hogy igazából csak 5 percet kell vele foglalkozni, amíg bedobáljuk az alapanyagokat a tálba. Utána a sütő dolgozik helyettünk. És tetszés szerint lehet nagyobb mennyiségben is készíteni, akkor sincs vele több munka, így marad idő nyugodtan elkészíteni a levest és a desszertet. Ideális vendégvárás esetén. :)

CH tartalom: 9 g CH/adag
Kalóriatartalom: 285 kcal/adag




Forrás: ha jól emlékszem, a TV paprika egyik számából származik a recept.

2011. június 11., szombat

Az első aratás: snidling

Ma ünnepnapot írunk, ugyanis learattam az első termést az erkélyen kialakított kis fűszernövénykertemből. Az eredmény: egy szép csokor zsenge snidling. Igazán büszke vagyok rá. :)

De ha már leszedtük, főzzük is meg. Mondjuk egy levesbe. Gombástul. :)

Snidlinges gombaleves



- 30 dkg csiperke gomba
- 2 sárgarépa (kb. 16 dkg)
- 1 fehérrépa (kb. 6 dkg)
- 1 vöröshagyma (kb. 10 dkg)
- 1 csokor snidling
- 1/2 csokor petrezselyem
- só, bors
- 1 ek vaj
- 1 tojás
- 3 ek teljes kiőrlésű tönkölylisz (fele lehet fehér tönkölyliszt)

A zöldségeket megpucoljuk, a répát felkarikázzuk, a gombát vékonyan felszeleteljük. Egy vastagabb aljú fazékban felforrósitunk 1 evőkanál olívaolajat / vajat, és pár percig pirítju rajta a répákat, majd felöntjük 1,5 l vízzel és beletesszük a vöröshagymát. Ha felforrt, hozzáadjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk, kis lángon 10 percig főzzük. Közben a felaprítjuk a snidlinget és a petrezselymet. A vajat megolvasztjuk mikróban és elkeverjük a tojással, majd elvegyítjük a lisszttel és egy csipet sóval és 1 púpos teáskanálnyi snidlinggel. Kiskanállal beleszaggatjuk a levesbe a galuskát. Még 10 percig főzzók, kiszedjük belőle a hagymát (csak az íze miatt kellett bele), majd a sindlinggel és petrezselyemmel megszórva tálaljuk.

Az egyik kedvencünk lesz azt hiszem. :)

CH tartalom: 12 g CH/adag 4 fő esetén (hagymát nem számoljuk)
Kalóriatartalom: 115 kcal/adag




Forrás: valamelyik főzőmagazinban akadtam rá, nem emlékszem pontosan, melyikben.

2011. június 10., péntek

Jaj, de szép ez a cukkini!

A minap lent jártam a zöldségesnél, és gyönyörűszép, nagy cukkiniket láttam. Gondoltam kár lenne veszendőbe hagyni, hogy más vigye haza, a mi asztalunkon biztos jobban mutat! :) Így hát a cukkini hazajött velem, és ma ebéd is lett belőle. Picit macerás ugyan, de nem nehéz és rendkívül látványos.

Bulgurral töltött cukkini


Hozzávalók 4 személyre:
- 2 nagy méretű cukkini (kb. 50 dkg)
- 15 dkg darált csirkemell
- 10 dkg bulgur
- 10 dkg feta sajt
- 1 közepes fej vöröshagyma (kb. 10 dkg)
- 2 szál újhagyma (kb. 3 dkg)
- 1 szárított chili
- 1 csokor petrezselyem
- só, bors

A  bulgurt térfogatához képest kétszeres mennyiségű vízben megfőzzük (akkor van kész, ha elfőtt róla a víz a rizshez hasonlóan). Miközben fő, felaprítjuk a hagymát, olívaolajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a darált húst és az újhagymát. Sózzuk, borsozzuk, hozzádjuk az elmorzsolt chilipaprikát és amikor megsült, belekeverjük az aprított petrezselymet. Végül elvegyítjük a darálthúst, a bulgurt és ahozzá morzsoljuk a fetát.
A cukkiniket 5 cm-es darabokra vágjuk, és kb fél-egy centire a szélétől kivájjuk a belsejüket úgy, hogy az alján maradjon talpa. Érdemes az elején késsel bevagdosni oldalait, mint rögtön kiskanállal nekiesni, mivel akkor könnyebben kijön a belseje. :) A kivájt cukkinidarabokat forrásban lévő sós vízben 4 percig előfőzzük, majd hagyjuk kicsöpögni belőlük a vizet. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket, megtöltjük a töltelékkel és 200 fokos sütőben 15 percig sütjük.

Aki nem szereti, vagy nem akarja kipróbálni a bulgurt, az készítheti sima rizzsel is.
Könnyű kis ebéd meleg nyári napokra!

CH tartalom: 26 g CH/fő
Kalóriatartalom:  284 kcal/fő





2011. június 8., szerda

Kevésbé látványos, de finom reggelinek való

Régebben egyáltalán nem regeliztem. Aztán arany életem lett miután megismertem a páromat, mert reggelente mikor mentem dolgozni mindig készített nekem szendvicset. De amióta itthon vagyok, leszoktam ismét a reggeliről és rájöttem, hogy hiányzik. Így elkezdtem alternatívákat keresni, hogy ne legyen túl sok se, és finom is legyen stb stb. A müzlit a spárgához hasonlóan szintén nemrég szerettem meg, így a hozzávalóit, mint pl. a zabpehely egy ideje beszereztem és kísérletezek vele. Sokféleképpen készítem reggelire, az alábbi recept nem épp a leglátványosabb és legbizalomgerjesztőbb annak a számára, aki még nem evett ilyet, de az íze remek. Könnyű, gyors, finom és ráadásképp még egészséges is :)

Almás-kókuszos pehely-mix reggelire


- 2 tk zabpehely
- 2 tk búzapehely
- 2 tk árpapehely
- 2 púpos tk kókuszreszelék
- 1 tk méz
- 1 közepes alma
- víz

A pelyheket tálba teszem és annyi melegvizet öntök rá hogy épphogy ellepje, hagyom állni pár percig, hogy beszívja a folyadékot. Utaána hozzákeverem a kókuszreszeléket és a mézet, majd meghámozom az almát és nagy lyukú reszelőn hozzáreszelem. Kész is :)

Egyébként készíthető szimplán csak zabpehelyből is, az ízén nem sokat változtat :) És víz helyett lehet hozzáadni tejet is (összeforralni is lehet), de én nem nagyon szeretem a tejet. Ha valaki nem szereti a kókuszt, akkor lehet ízesíteni egy kis fahéjjal is.



2011. június 7., kedd

Maradt egy kis túró

A pénteki esküvői sütögetésből maradt egy negyed kiló túró, ezért gondoltam kihasználom ezt a remek alkalmat és csinálok egy túrókrémet. Gyors is, finom is. :)

Epres-kókuszos túrókrém

Hozzávalók 6 kisebb pohárhoz:
- 25 dkg túró
- 5 dkg nyírfacukor por - ízlés szerint lehet kevesebb is
- 2 ek kókuszreszelék (2 dkg)
- 40 dkg eper + 10 dkg a díszítéshez
- 1/2 lime leve
- 1 dl tejszin
- 1 kis pohár natúr joghurt (15 dkg)

A túrót szitán áttörjük és elkeverjük a cukor felével, a fél lime levével, az enyhén felvert tejszínnel, a joghurttal és a kókuszreszelékkel. Az epret pürésitjük (ha puha fajta, szitán is áttörhető miután apró darabokra vágtuk), hozzákeverjük  a maradék cukrot (ha kevésbé édes az eper, mehet bele több is, ha nagyon édes, a cukrot akár ki is hagyhatjuk). Pohárba rétegezzük, a tetejét eperszemekkel díszítjük.

CH tartalom: 17 g CH/pohár (ebből 12 g gyors CH)
Kalóriatartalom: 208 kcal/pohár


2011. június 6., hétfő

Megszerettem a spárgát

Korábban már többször kóstoltam a spárgát, azon belül is a fehér spárgát, de nem aratott nálam osztatlan sikert. Mivel azonban az idei tavasszal is spárgaőrület lett úrrá a világon, úgy döntöttem, megkísérlem elkészíteni a saját konyhámban, hátha akkor megszeretem. Nos, küldetés teljesítve, ugyanis beleszerettem a spárgába. Azóta többféle módon is elkészítettem már, de ez a saláta azt hiszem az egyik kedvencünk lesz.

Bazsalikomos-fetás spárgasaláta


Hozzávalók 4 főre:
- 1 csomag zöld spárga (500 g, de a fás végeit eltávolítva nekem 350 g maradt)
- 1 marék friss bazsalikom
- 10 dkg fetasajt
- 2 ek kapribogyó (kb. 30 g)
- olívaolaj
- 1/2 citrom leve

A spárgát megmosom, ha fás a vége levágom az utolsó kb 3 cm-es darabot, meglocsolom olívaolajjal, picit megsózom és egy tepsibe fektetem. 200 fokos sütőben kb. 15 percig sütöm, majd hagyom kihűlni. Közben felaprítom a bazsalikomot (nem kell túl apróra), kockákra vágom a fetasajtot, majd az összes hozzávalót finoman összeforgatom, a végén meglocsolom még egyszer egy kis olívaolajjal és a citrom levével.

Könnyű vacsorának isteni!

CH tartalom: 5 g CH/adag (4 fő esetén)
Kalóriatartalom:  208 kcal/adag

2011. június 2., csütörtök

Amikor nincs kedvem elmenni bevásárolni... :)

Nos, ma is egy ilyen nap van, nincsen kedvem elugrani a közértbe, mert gyalogtávban nincsen normális, autóba ülni meg már macerás ha egyszer hazajöttem. Ilyenkor jön némi hezitálás, egyek-neegyek-mitegyek, mert nyűgösségem ellenére ugyanakkor éhes vagyok és vágynék valami finomságra. Gondol.. gondol... gondol... Irány a kamra, meg ami a hűtő alján még megtalálható, és vacsi után máris szebbnek látom a világot. :)

Tonhalkrém variáció (paradicsommal, újhagymával)


Hozzávalók 2 főre
- 1/2 fej kis lilahagyma (kb. 5 dkg)
- 2 paradicsom (kb. 15 dkg)
- 1 nagyobb szál újhagyma (kb. 2 dkg)
- 2 kis konzerv tonhal (2x80 g)
- 1 chilipaprika
- 1 ek olívaolaj
- só, bors

Igazából ugyanolyan egyszerű mint bármely más tonhalkrém, csak fel kell apírtani a hozzávalókat és összekeverni. Chilipaprikából mindenki a saját ízlése szerint használjon, főleg hogy függ attól milyen típusút veszünk. Én ma például szárítottat használtam mert nem volt itthon friss.
Ha pedig nincs otthon paradicsom, helyettesíthető mondjuk olajbogyóval, lilahagyma és újhagyma helyett jó a vöröshagyma is és igazából bármi, amit találunk és szeretünk :) Van, hogy chili helyett kevés majonézzel és citromlével ízesítem.

Fő, hogy finom legyen! :)

CH tartalom: 5 g lassú CH/fő
Kalóriatartalom: 207 kcal/fő






Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...