2012. május 26., szombat

Az első szülinap :)

Hát eljött ez a nap is. Pontosan egy éve kezdtem bele a blog írásába... Emlékszem, először még Uramparancsolómnak sem mertem elmondani, mondván, mit szól hozzá. Mai fejemmel már nem is értem, miért féltem ennyire, hisz a legtöbb támogatást tőle kaptam természetesen. Azóta is viccel vele, hogy ha majd megkérdezi valaki, mivel foglalkozik, azt mondja: gasztroblogger főkóstoló. :)

Nem tervezek nagy monológot elővezetni arról, mit jelent nekem ez a blog. Aki olvassa, szerintem úgyis tudja. :) A többieket meg úgysem érdekli. :)

Inkább úgy döntöttem, csinálok egy kis összefoglalót az elmúlt év büszkeségeiből.
Azt hiszem, a legbüszkébb arra vagyok, hogy az elmúlt 365 napban 196 blogbejegyzés született, mind magában foglal 1-1 receptet. Ha ehhez hozzávesszük azt a kb. 25 fotóval is rendelkező receptet, ami várja a sorát, hogy felkerüljön, akkor a fotóval is dokumentált főztjeim száma meghalajda a 200-at (mert persze főztem ezen felül is bőven új dolgokat). Gyors fejszámolással akárhogy is nézem, de ez azt jelenti, hogy gyakrabban, mint minden második napon valami új ételt tettem le a Uramparancoslóm elé. Azt hiszem, büszke lehetek magamra. :) Ő legalábbis büszke rám. :) És szerencsére változatlanul szereti a főztömet, nem mellékesen. :)

Épp ezért az összefoglalóban azzal kezdem, amik az elmúlt egy évben az ő kedvencei voltak, lettek, valamint amelyek a legnagyobb meglepetést okozták neki:


A képek alapján haladva:
Az egyértelmű No. 1. a kedvenc almás-mákos süteménye, ehhez kétség sem fér. :)
Ami a legnagyobb meglepetést okozta neki, az a házi müzli szelet - konkrétan azt hitte, megzakkantam, mikor készítettem - majd mikor megkóstolta, inkább fejet hajtott. :)
A következő nagy kedvenc a hagyományos egyszerű ételek sora: hús-zöldséggel. Ennek egyik példája a zöldfűszeres húsgolyók káposztasalátával, de mondhattam volna sok másikat is.
Amiért mindig a zsenális szóval illet, az a karácsonyi ajándéknak készített narancslekvár. Ezért teljesen odavan. :)
A következő a gyümölcsrizsek bármilyen változata: narancsos rizspuding, epres sült rizspuding, narancsos sült tejberizs...
Ami szintén favorit, az bármi, ami wok.
És végül de nem utolsó sorban az egyik legnagyobb elismerést pont egy maradékokból összetákolt vacsora kapta: a paradicsomos-fetás töltött sütőtök. :)

És akkor nézzük az én kedvenceimet és büszkeségeimet, szintén képek alapján sorrendben:


Az első egy nemrég kipróbált recept volt, a garnélás-paradicsomos csirke. Per pillanat verhetetlenül az egyik kedvencem. Imádtam, imádom.
A második az egyszemélyesek sorába tartozott, mégpedig a narancsmázas csirke. Persze, hogy édes-sós párosítás, imádom ezeket. :)
A harmadik nálam is a wokos ételek sora, de ebből is ez a tésztás recept lett az én kedvencem. :)
Ami szintén nemrég készült és abszolút büszkeségem, az az epres túrótorta. Nem igényel magyarázatot szerintem. :)
Aztán ami szintén meglepetésemre vált, az a thai gyömbéres tésztaleves garnélával. Azt hiszem, a felsorolásból is látszik, hogy rajongok az ázsiai konyháért. :)
Az elmúlt egy évben kezdtem el kísérletezni a lekvárokkal és szörpökkel is. Két kedvenc lett: a citromfű (nem átlagos, ám annál finomabb) és a meggy. Azóta nem veszünk bolti szörpöt. :)
És végül, de természetesen nem utolsó sorban Uramparancsolóm szülinapi csokis-mákos tortája. Abszolút büszkeségem. :)

Fogadalmat a jövő évre vonatkozóan nem teszek. :) Bízom abba, hogy ugyanennyi energiám és kedvem lesz a főzéssel és a bloggal is foglalatoskodni, valamint abban, hogy mindez nem csak nekem, hanem másoknak is örömet okoz. :)
Mindenkinek, aki eddig is közreműködött, támogatott és olvasott: NAGYON KÖSZÖNÖM!

Hát akkor, boldog szülinapot kedves kis blogom! :)

2012. május 24., csütörtök

Menyasszonyfrász 4. rész

Hamarosan kiakaszthatom a blogra az "átmenetileg  szünetel", vagy "rögtön jövök" táblát, ugyanis se főzni, se blogot írni nincs már időm.
Ma este azonban kimenőt kaptam (vagy inkább Uramparancsolóm, így egyedül maradtam), hát kiélvezem. És egy kis rövid történet még a menyasszonyfrászhoz kapcsolódóan belefér itt a finishben. :) Az előzményekről itt, itt és itt. :)
Szóval hát, az persze evidens, hogy a menyasszony az esküvő előtt mindent megtesz azért, hogy a lehető legszebb legyen azon a bizonyos Nagy Napon. De néha már én magam is úgy érzem, hogy ez az őrület alattomosan bekúszott a bőröm alá és engem sem hagy békén. Példának okáért voltam kozmetikusnál - életemben először. Aztán, sminkeltettem - életemben először. Alkalmi frizurát sem csináltattam még soha, de ez talán még belefér. Tervezem, hogy elmegyek körmöshöz - persze, hogy ez már-már szinte kötelező, nem igaz? Szintén életemben először. Szép kis francia manikűr... Oké, de kérdezem én, hogy fogom leszedni? Mert hogy a nászút végéig ki nem bírja, az tuti. Asszem még lesznek nézeteltéréseim az illetékessel e téren is. :) Kész bolondok háza és tortúra amit egy nő megtesz ilyenkor.
Nade a mai napi tapasztalásom, akárhogy is nézzük, számomra az eddigi egyik legrosszabb volt a készülődések közepette. :)
Szóvalhát, Uramparancsolóm olyan bőrtípus, hogy még tél van, ő már akkor is barnul. Sosem fogom megérteni, hogy csinálja, de tény, mellette még a legszebb nyári napokon is hófehérkének tűnök. Alapjáraton ezzel nincs is semmi gond. Mindig is utáltam napozni, ráadásul éget is mint a fene, szóval sosem csináltam ebből problémát. Dehátkéremszépen, az esküvő, az esküvő. "Tessék ám szépnek lenni!" Ez jelenleg a kötelező érvényű mondás. Én meg - mit lehet mást tenni -, mindent megteszek, hogy szép legyek.
Hát végső soron irány a szoli. Fúúúú... azért ma biztos szórakoztató perceket okoztam a lányoknak a szalonban. Mikor közöltem, hogy akkor ezt most hogy kell? Meg akkor csukjam be a szemem? Vagy ne? Meg úgy egyáltalán, a tény, hogy közöltem, életemben nem voltam még szoliban, kisebbfajta sokkot váltott ki. Dehát, ez van, én már csak ilyen természetmániás vagyok, hogy ha barnaság, akkor max a nap. Ez van. Most meg, ott állok a szoliban, és becsukott szemmel rettegve várom, hogy "elinduljon". De mi is? Kérdezem magamban...
Igazából, sosem gondolkodtam még el komolyabban arról, mi is egy szolárium. Csövek persze, amik világítanak, tudom én, mindig ki is van írva, hogy húú ilyen cső, meg olyan cső, meg hogy új csövek érkeztek stb. stb. De hogy ez hogy működik, sosem filozofáltam rajta.
Így most engem ért sokk, mikor ez az egész elkezdődött. Eleve, hangos volt. Ez már meglepett. Meghát, hogy meleg. Jó, oké, igazából mit vártam? Hogy majd megfagyok? Mindegy, elkönyveltük, hogy néha gondolkodni is kéne. Nade amivel én nem tudok mit kezdeni, az maga az egész érzés. Hogy ott állsz, magadra zárod ezt a kapszulát, bekapcsolják a csöveket, zúg és meleg és érzed, hogy égnek és be vagy oda zárva... brrrrrr.... hát ezt nem nekem találták ki.
Ennek ellenére természetesen elmegyek még egyszer az esküvő előtt, mint egy jól idomított háziállat... :) Ha tudná Uramparancsolóm, mit meg nem teszek érte, még ropogósra is süttetem a végén magam. :) De mit panaszkodom itt, elvégre is: mindent a szépségért! :)
És ezzel azt hiszem sok olyan elvet feladtam az esküvővel kapcsolatban, amit más esetben biztos nem tettem volna. Mindegy, a lényeg, hogy nem lesz abroncsom és csillivilli agyondekorált ruhám. :)

És akkor most jöjjön egy igen egyszerű, ám annál finomabb és egészséges gyorskaja! Szigorúan 30 percen belüli. :)

Mustáros csirkemell sült spárgával


Hozzávalók 1 személyre:
- 15 dkg csirkemellfilé
- 1/2 csomag zöld spárga (tisztítva mérve kb. 20 dkg)
- 1 tk dijoni mustár
- só, bors, olívaolaj

A csirkemellet felszeleteljük, besózzuk, borsozzuk, majd alaposan bekenjük a dijoni mustárral. (Ha van időnk, hagyhatjuk egy fél órát pihenni, hogy jobban átjárja a mustár. De mivel a dijoni intenzív ízű, e nélkül is remek lesz az íze.) A spárga fás végeit levágjuk/letördeljük, és ha nem elég zsenge, akkor zöldséghámozóval megpucoljuk. Kevés olívaolajjal kikent grillserpenyőbe fektetjük a spárgát, és közepes lángon 5 percig sütjük, majd átforgatjuk a másik oldalára, és még 3-4 perc alatt készre sütjük. A csirkemell szeleteket közben szintén kevés olívaolajon kisütjük egy másik serpenyőben és már tálalhatjuk is.

CH tartalom: 4 g CH/fő
Kalóriatartalom: 204 kcal/fő


2012. május 14., hétfő

Házi rémálmok

A porszívózás mellett a másik házimunka, amit kifejezetten nem kedvelek, az a kézi mosás. Épp ezért nagyon ritkán veszem rá magam, így csak gyűlik és gyűlik a mosnivaló. Persze utána mindig okosan megfogadom, hogy legközelebb nem várok össze ennyi mosatlant, mert így csak még rosszabb, de aztán a végén mégis ott vagyok, hogy van egy nagy halom ruha, ami a kézi mosásra vár. Mindenkinek lehetnek rossz szokásai. :)
Ma végül nekiveselkedtem, hogy no akkor most kimosok mindent. És kivételesen nem is ezzel volt a gond. Nem tudom, biztos mindenkinek megvannak a maga szokásai a házimunkák terén. Én például kézi mosás esetén szétválogatom a ruhákat színek szerint és kupacokba ledobálom a földre, ott várják a sorukat. És ebből lett a gond. Részben legalábbis.
Az történt ugyanis, hogy - habár nem értem, miért - megint eldugult a lefolyó. És míg én az első adag mosást jókedvűen öblítettem ki a mosdónál, addig a lefolyóból elkezdett szépen felszivárogni a víz. Amit persze, mivel ott a szőnyeg rajta, nem is lehet egyből észrevenni. Csak az tűnt fel, hogy mitől vizesek a lenti ruhák. Azt hiszem, nem kell kommentálnom, mi jött ezután. A lefolyó megbűvölése a kisebbik feladat volt, bár nem elhanyagolható. A ruhákat viszont vagy négyszer mostam át, mire megnyugtattam magam, hogy talán most már eléggé tiszták is. Kész rémálom...

Jutalmul rendelek egy pizzát. Ez a bosszúm. Bár hogy ezzel kin, vagy min állok bosszút, nem épp egyértelmű. :)

És hogyha már én ennyire a gyorskaják felé hajlok el ma, a recept azért legyen valami egészséges. Vagy egészségesebb. Minden nézőpont kérdése. :) Minden esetre mi imádtuk. :) És egyébként meg majdhogynem gyorskaja kategória, nem csak az elkészítési idő rövidsége miatt. :)
Egy hasonló káposztasaláta már készült korábban (az ominózus káposztagyalulás miatt felejthetetlen lesz), úgyhogy ez nem a spanyolviasz, ellenben változatlanul finom. :)

Zöldfűszeres húsgolyók káposztasalátával


- 40 dkg darált sertéshús
- 1 fej vöröshagyma
- 1 ek tejföl
- 1 tojás
- 2 ek tetszőleges frissen aprított zöldfűszer
- só, bors

Hozzávalók a salátához:
- 1/2 fej fehér káposzta (kb. 50 dkg)
- 1 nagyobb sárgarépa
- 1 kisebb fej lilahagyma
- 1 kisebb savanykás alma (kb. 12 dkg)
- 3 szál újhagyma
- 1 kis pohár tejföl (15 dkg)
- 1 ek majonéz
- 1 tk majonézes torma
- 1/2 citrom leve
- 1 teáskanál nyírfacukor
- csipet só

A vöröshagymát egészen apróra vágjuk, majd elkeverjük a hússal, tojással, tejföllel, zöldfűszerekkel, sóval és borssal. Kis gombócokat formálunk belőle, amiket sütőpapírral bélelt tepsire helyezünk. 180 fokra (légkeveréses sütőnél) előmelegített sütőbe tesszük, és 25 perc alatt megsütjük őket.
A salátához a káposztát, a sárgarépát és az almát lereszeljük ill. gyaluljuk. Az almát meglocsoljuk a citrom levével. A lilahagymát és az újhagymát egészen vékonyan felkarikázzuk. A tejfölt elkeverjük a majonézzel, majonézes tormával, mézzel, sóval, majd elvegyítjük a zöldségekkel.

CH tartalom: 17 g CH/fő
Kalóriatartalom: 312 kcal/fő



2012. május 13., vasárnap

Édesköményes

Mostanában ad hoc jelleggel főzök és vásárolok. Pedig akár meg is tervezhetném, mikor mit főzök, csak annyifelé szaladgálok, hogy erre már nem jut energia. Enni viszont kell. :)
A héten ráadásul lerobbantam. Talán az esti hidegebb levegőn ücsörgés, vagy a 30 fokos lakás, vagy a légkondi.. Nem tudom megmondani, de egyelőre még mindig nincs hangom. :) Ezért még kevésbé van kedvem a bevásárláshoz és annak tervezéséhez.
A hűtő aljában mégis maradt egy édeskömény, amikor megvettem, azt gondoltam, hogy majd valami fennkölt készül belőle, hisz még sosem próbálkoztam vele. Ehelyett csak bevágtam a sütőbe, ahogy mostanában mindent. Még mindig tartom, hogy nem kell túlbonyolítani az ételeket. Mi ezt is szerettük. :)

Sütőpapírban sült lazac édesköménnyel 


Hozzávalók 1 személyre:
- 1 szelet lazacfilé (kb. 15 dkg)
- 1 édeskömény (tisztítva mérve kb. 15 dkg)
- 2 diónyi méretű lilahagyma
- 1/2 citrom
- só, bors, olívaolaj

A lazacot megmossuk, szárazra töröljük és sózzuk, borsozzuk. Egy tűzálló tálat nagyobb darab sütőpapírral kibéleljük, és a közepére helyezzük a halat. Az édesköményt megmossuk, ha hibás, a külső leveleit leszedjük, majd 8 cikkre vágjuk. A lilahagymát felnegyedeljük és az édesköménnyel együtt a hal mellé tesszük a cikkeket. A sütőpapírt összehajtjuk, ill. gyűrjük a tetején, hogy a hal a sütőben párolódjon. 200 fokra előmelegített sütőbe tesszük és 20-25 perc alatt megsütjük, szétnyitjuk a sütőpapírt és tálaljuk.

CH tartalom: 37 g CH/fő
Kalóriatartalom: 367 kcal/fő



2012. május 8., kedd

Mecsek, Árpi bácsi és meggylikőr - plusz egy leves

A hosszú hétvégei beszámolóval megint elmaradtam. Ezúttal a Mecsekben jártunk kirándulni. Kíváncsi leszek, hogy ha majd kertes házban élünk, akkor is ennyire vágyunk majd kirándulni a természetbe, vagy ez a lakásba és városba zártság miatt van. Minden bizonnyal azért enyhülni fog ez a késztetés, ha már nem itt lakunk és lesz hová kiülni esténként...
A Mecsek minden esetre gyönyörű. Én még nem jártam arra, talán még osztálykiránduláson Pécsett, de kirándulni, túrázni egyáltalán nem. Szerintem ideális azoknak, akik nem edzett túrázók, mivel nincsenek hatalmas csúcsok, így kevésbé megerőltető a távok megtétele, mivel a szintemelkedés nem túl nagy. Azért ettől függetlenül persze el lehet fáradni. :)
A legkedvesebb élmény ezen a kiránduláson mégsem a természeti szépségekhez kötődik, hanem egy szerencsés véletlenhez. Úgy kezdődött, hogy a szállás tulajdonosa, mikor még szerveztem a kirándulást, mesélte, hogy egyik este a szomszéd faluban borkóstoló lesz, pörkölttel, sült csirkével, nyitott pincesorral stb. Hát úgy terveztük az aznapi túraútvonalat, hogy abban a faluban végezzünk, majd megérdemelt jutalomként végiglátogathassuk a nagy hőségben a pincéket.
Nekünk azonban, akik a budapesti borkóstolókon nevelkedtünk, őszintén szólva csalódás volt. Persze, nem nekünk szólt a rendezvény, hanem a helyieknek. A pincék sem voltak igazából nyitva. Ráadásul kicsit furán is mutattunk az egész napos izzadtságunkkal és poros bakancsainkkal a szépen felöltözött helyiek között. Hát, jobbnak láttuk lelépni. Épp kissé csalódottan indultunk vissza a mi falunkba, amikor az egyik ház ajtajában két öreg odaszól nekünk, hogy nem kérünk-e egy pohárka bort. Gondoltuk, miért is ne. Hát bementünk. Mondanom sem kell, az egész napos 30 fokban túrázás után a hideg helyiség és a hideg bor valami borzasztóan jól esett. Árpi bácsiék pedig meséltek a faluról és az életükről. Jó másfél órát maradtunk, és nagyon kedves emlékekkel távoztunk.
A ráadás az egészben azonban a likőr volt. Árpi bácsi ugyanis egyszer csak elkérte a poharamat, és mint egyedüli nő az asztalnál, az én kiváltságom volt, hogy likőrt kóstolhassak. Hozzátenném, nem vagyok egy likőrös. Sőt, nagyon nem. Ilyen finomat viszont még nem ittam. Az egyik likőr meggyből volt a másik kökényből. Hihetetlenül finom volt. Meggylikőrből hoztunk is haza, és biztos vagyok benne, hogy ha egyszer még arra járunk, bekopogunk újra Árpi bácsihoz. Egy pohárkára és egy beszélgetésre.
A meggylikőrt meg kénytelen leszek majd megtanulni készíteni, mert annyira finom volt, hogy muszáj lesz megpróbálkoznom vele. Bár tartok tőle, hogy ehhez azért sok év tapasztalat kell majd, mire ilyen íze lesz. :)

Íme, néhány fotó a Mecsekből





És akkor legyen egy recept is. A leves még másfél hete készült, kísérletezőkedvemben. Remélem, emlékszem még a  hozzávalókra. :)

Zöldbabos csicseriborsó leves


Hozzávalók 4 személyre:
- 1 doboz konzerv csicseriborsó (40 dkg)
- 20 dkg zöldbab (fagyasztott)
- 1 közepes méretű burgonya (kb. 10 dkg)
- 1 fej vöröshagyma
- 1 gerezd fokhagyma
- 1 kk mustármag
- 1 kk római kömény
- 1 csipet currypor
- 1 l zöldségalaplé
- 1 dl tejszín
- 1 csokor petrezselyem
- só, olívaolaj

A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítjuk. A burgonyát meghámozzuk, és kis kockákra vágjuk. A csicseriborsót leöblítjük. A mustármagot és a római köményt morzsárban összetörjük.
A hagymákat kevés olívaolajon 4-5 perc alatt megfonnyasztjuk, hozzáadjuk a fűszereket és pirítjuk egy percig. Felöntjük a zöldségalaplével, és hozzáadjuk a burgonyát. 5 percig főzzük, majd hozzáadjuk a csicseriborsót és a zöldbabot is, sózzuk. Forrástól számítva 10-15 percig főzzük, amíg a zöldbab is megpuhul. Közben felaprítjuk a petrezselymet. Végül felöntjük a tejszínnel, beleszórjuk a petrezselymet, összemelegítjük és kész is.

CH tartalom: 23 g CH/fő
Kalóriatartalom: 202 kcal/fő


2012. május 7., hétfő

Tejszín helyett mascarpone

Mindig vannak újabb kedvenceim a konyhában. És mindig teszek számomra meglepő felfedezéseket. Az egyik ilyen az olasz konyhához kötődik. Szeretem a tésztaételeket, de sem én, sem Uramparancoslóm nem azok az igazi olasz tészta típusok vagyunk, tudniillik hogy sok tészta, kevés feltét, elég akár egy fokhagymás olaj és némi parmezán vagy hasonlók. Uramparancsolóm is mindig azt mondja, hogy persze, jó, ha tésztát készítek, csak kevés tésztával és sok feltéttel. :)
Amikor a legelső nyaralásunkon pár napot az olasz tengerparton töltöttünk, emlékszem, hogy egyik este gnocchit rendeltem. Na nem olyan nálunk megszokott módon hozták, épp hogy valami leheletnyi szósszal, de az valami olyan mennyei volt, hogy egyből elakadt a szavam. Akkoriban még nem főztem ennyit, mint mostanság, még nagy őrületben dolgoztam látástól vakulásig, nem volt időm recepteket olvasgatni stb. Szóval, egyszerűen ötletem sem volt, hogy milyen öntet lehetett, mert a tejszíntől sokkal lágyabb és krémesebb volt és hasonlót még nem ettem korábban.
Aztán egyszer, úgy másfél éve, valamelyik este épp valami rohanós vacsorát akartam készíteni pár hozzávalóból, és az egyik vega szakáskönyvemben kis pár soros receptre bukkantam. Mikor elkészítettem, jöttem rá, miben volt más az az öntet: nem tejszínnel, hanem mascarponéval készült, csak én addig max tiramisuban ettem. :)
Azóta sokféleképpen kombináltam már a tésztás és a mascarponét, a kedvencem amúgy ez a gombás, illetve a paradicsomos-mascarponét-kukoricás ízvilág, hasonló egy korábbi recepthez. :)

Gombás-mascarponés tészta


Hozzávalók 4 személyre:
- 25 dkg mascarpone
- 50 dkg csiperke gomba
- 1 vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 ek frissen aprított oregánó
- só, bors, olívaolaj
- 22 dkg durum tészta

A tésztát lobogó sós vízben megfőzzük. A gombát megpucoljuk és felszeleteljük, a hagymát és a fokhagymát felaprítjuk. Egy nagy serpenyőben kevés olívaolaj hevítünk, 4-5 per alatt megsütjük a hagymát, majd hozzáadjuk a gombát, sózzuk, borsozzuk. Saját levében megpároljuk a gombát. Mikor a folyadék elpárolgott róla, hozzáadjuk a mascarponét és az oregánót és összeforraljuk. Ha kell, még sózzuk és borsozzuk.

CH tartalom: 47 g CH/fő
Kalóriatartalom: 567 kcal/fő

2012. május 5., szombat

Viceházmester és a zsíros deszka

Gyerekkoromban nem szerettem a zsíroskenyeret. Ennek igazából két oka volt: 1. nem szerettem a zsírt 2. nem szerettem a hagymát. Nos, ma már egyikkel sincs problémám, sőt. Egy jó kis zsíroskenyér néha a legjobb ínyencfalat.
Emlékszem, mikor egyszer a Balatonon paprikás krumplit főztünk, ott sercegett egy kiló hagyma a bográcsban a zsírban, a friss kenyér meg az asztalon. Nem bírtuk megállni, jól belakmároztunk zsíroskenyérből hagymával.
Itthon nem szoktam készíteni, zsírt nem is használok a főzéshez, így csak néha, mikor anyósomtól kapunk kacsazsírt vagy libazsírt, akkor kerül az asztalra.
Ennek ellenére nyáron gyakran kerül a tányérunkra. Ennek oka, hogy hatalmas szerencsénkre a lakásunkhoz közel van az egyik legjobb zsíroskenyerező Budapesten (bár, nagy reprezentatív mintával, való igaz, hogy nem rendelkezem), méghozzá az általunk Villamosnak hívott Wagon nevezetű hely. Fáradt nap után nincs is jobb, mint kisétálni a Ligetbe, rendelni egy viceházmestert és egy - ahogy ők hívják - zsíros deszkát. Aki arra jár, próbálja ki! :)

A recept egy kicsit más irányzatot fog követni, ellenben finom és gyorsan elkészíthető. Ráadásul gyorsan leírható a recept is, mert sietek. :)

Tárkonyos tejszínben sült afrikai harcsa spárgával (2 főre)


- 2 egyenként kb. 18 dkg-os afrikai harcsa szelet
- 1 csomag zöld spárga (megtisztítva kb 40 dkg)
- 2 dl tejszín
- 1 dl tej
- 2 tk tárkony
- só, bors

A halat megmossuk, letörölgetjük, majd sózzuk, borsozzuk. A spárga fás végeit levágjuk, ha kell, zöldséghámozóval meghámozzuk. A tejszínt elkeverjük a tejjel és a tárkonnyal, sóval és borssal.
Egy tűzálló tálba belefektetjük a spárgákat, ráhelyezzük a halszeletekez, és az egészet leöntjük a tárkonyos tejszínnel.
180 fokra (légkeveréses) előmelegített sütőbe toljuk, és 20-25 perc alatt megsütjük.

CH tartalom: 11 g CH/fő
Kalóriatartalom: 412 kcal/fő

Tipp: Ha kevés köretnek a spárga, kínálhatunk még mellé párolt basmati rizst is.


2012. május 1., kedd

Elmaradás újfent

Kezdem elszégyellni magam, hogy ennyire hanyagolom a blogot. Talán még nem is volt erre példa, hogy ilyen sokáig nincs bejegyzés. Legfeljebb nyaralás miatt. Hogy mi az oka ennek, nehéz lenne megmondani. A hirtelen jött jó idő, a közeledő esküvő, vagy a rohanós, minimális erőbefektetéssel készített gyors ebédek és vacsorák. Hétvégente meg a szép idő miatt nem vagyunk itthon, ezért a nagy főzőcske ki is marad a hetekből.
Azért ételek mindig készülnek, a fb-on töltöm is fel szorgalmasan a képeket, csak valahogy a leírás hiányzik. :)

Most pótlok egy jó kis szezonális receptet, ami egyik éhezős vacsira készült, húsmentesen, mivel megláttam a piacon végre az újburgonyát és nem akartam túlbonyolítani. :)

Sajttal és lilahagymával sült újburgonya (2 főre)


Hozzávalók 2 személyre:
- 45 dkg újburgonya
- 8 szem diónyi méretű édes lilahagyma (kb. 20 dkg)
- 10 dkg sajt (nálam fele trappista, fele vörös cheddar volt, hogy intenzívebb legyen az íze)
- 1 ág rozmaring
- 1/2 csokor petrezselyem
- só, bors
- 1 ek vaj
- 1 ek olívaolaj

A burgonyás körömkefével megtisztítjuk, félbevágjuk (ha nagyobbak a szemek, akkor negyedeljük), a hagymákat félbe/negyedbe vágjuk, a fűszereket felaprítjuk, a sajtot lereszeljük. Egy magas falú fedeles serpenyőben a vajat és az olívaolajat felhevítjük, majd rádobjuk az újburgonyát. Kb. 3 percig pirítjuk, sózzuk, majd lefedjük, és saját levében kb. 15 perc alatt megpároljuk, közben néha megrázogatjuk a serpenyőt, de nem kell keverni. Ekkor hozzáadjuk a lilahagymát is, és kb 5 percig sütjük a krumplit és a hagymát, közben hozzáadjuk a fűszereket is. Mikor a burgonya teljesen megpuhult, a lábast levesszük a tűzről, és hozzákeverjük a sajtot. Mivel a serpenyő épp elég forró, tűz nélkül is 1 percig összesütjük a sajtot a burgonyával.
Azonnal tálaljuk.

CH tartalom: 50 g CH/fő
Kalóriatartalom: 492 kcal/fő


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...